A házunkban maradt tárgyakat mind félretettük. Így tettünk a lámpákkal is. Az étkező fölé még nem tudtuk, hogy mi kerüljön, aztán lassan körvonalazódott, hogy az egyik régi csillárt tesszük vissza. A legviccesebb, hogy pont ugyanaz a csillárt került ugyanarra a helyre, ahol korábban is volt. Gondolkodtunk rajta, hogy lefújjuk feketére az egészet vagy fehérre, de végül nem, semmit nem csináltunk vele, ugyanúgy került fel. Ha lefújtuk volna az üveglógókat, akkor pont a csillogó áttetsző játékosságát vettük volna el. Felkapcsolva olyan vetülete van a falra mint egy szexi csipkés bugyi. Ezek a fények-árnyékok meglepő módon erősen belakják a teret.
A villanyszerelést köszönjük Sanyi papának!:)
